Kézér Csaba a szolnok melletti Zagyvarékason szántóföldi növények termesztésével foglalkozik mintegy 200(!) darab parcelláján, összesen mintegy 1600 hektáron. A földjei minősége a 15 és 25 aranykoronás érték között ingadozik. A fekete agyagtalaj megművelése sok kihívást tartogat számára, nem beszélve az alföldi aszály jelentette folyamatos nehézségekről. Arról beszélgettünk vele, milyen technológiák alkalmazásában látja a jövőt a gazdasága számára.
Mit szokott jellemzően termelni földjein?
A kukoricát, bár egyre kisebb a súlya, még mindig 200-300 hektáron vetjük. Mivel húsz éven keresztül a jól jövedelmező növények közé tartozott, nem adtuk fel a termelését annak ellenére, hogy az elmúlt négy-öt év rosszul sikerült. Az időjárás miatt lehet, még tovább fog visszaszorulni. A búza termőterülete jellemzően 500-600 hektár, a napraforgóé 400-500 hektár környékén mozog. Minden évben próbálkozunk még a repcével is több-kevesebb sikerrel. Egyre bizonytalanabbnak látom a folytatást, mert a szerkivonások miatt a rovarölőzés, míg a szárazság miatt az őszi fejlődés is elég nehézkes.
Az utóbbi években őszi takarmányborsóval is foglalkozni kezdtünk, bár ez még kialakulóban, felfutóban van: 60 hektárral kezdtünk, tavaly már 130 volt, idén pedig 230 hektáron termeljük.
Beszéljünk a búzáról egy kicsit részletesebben!
A Basilio-t vetjük már évek óta, így megalapozott a véleményem vele kapcsolatban. Számomra előnyt jelent az alacsony szára, mert ezáltal könnyen, kis szemveszteséggel betakarítható és kevésbé terheli a gépet. Viszonylag bőtermő, 7-9 tonnát is hoz, ami a mi térségünkben jónak mondható. Kedvelem továbbá benne, hogy korai fajta, ami a gyakran előforduló aszály miatt pozitív: mire bejön a meleg, a szemek már jól kitelnek. A nagy melegben a késői búzák megsülhetnek, ami ront a minőségen. Így a Basilio strapabíróbb ebből a szempontból. Minőség tekintetben a középkategóriát, jellemzően a malmi minőséget képviseli. Általában 28-as a sikér- és legalább 12-13-as a fehérjetartalma, még esős időszakban is.
Minden évben kipróbálok egy másik fajtát is, igyekszem a kihívóját megtalálni, ami tényleg szárstabil, korai, bőtermő és ami minőségben még jobb, de eddig nem sikerült megtalálni.
Van tapasztalata az Isterra egyéb fajtáival is?
Vetettem már Cellule-t, Frenetic-et, Providence-t és Ampleurt is. Mindegyiknek megvan a maga előnye, de végül mindig maradtam a Basilio-nál.
Mik ezek az előnyök?
A Cellul-nak magas a terméspotenciálja, a Frenetic jó minőséget hoz, a Providence korán kalászol és a kalász termékenyülése is átlag feletti, míg az Ampleur kiválóan bokrosodik és kiváló az állóképessége is.
Mikor és miért kezdett a borsóval is foglalkozni?
Egy, a Jászságban tevékenykedő borsófeldolgozó cég már régóta győzködött bennünket arról, hogy kezdjünk bele a növény termesztésébe, de sokáig nem láttam értelmét, mert a kukorica évről-évre megbízhatóan magas jövedelmet biztosított, és a napraforgó is jól teljesített. Később aztán a realizált terméseredmények fokozatosan csökkentek ezeknél a kultúráknál.
Egy családtag rábeszélésére 4-5 évvel ezelőtt egy alkalommal csemege borsó vetőmagot is termeltem. És ha nem is lett igazán nagy a termés, szert tettünk némi ismeretre a borsóról.
A 2022-es szezon a környékünkön természeti és gazdasági katasztrófát is eredményezett. Ez volt a mélypont. Akkor jutottam el arra az elhatározásra, hogy nyitni kell más irányba, mert aszályos helyzetben talán egy jó elővetemény adhat annyi pluszt, hogy az ember mégis túlélje ezt a helyzetet. Ekkor határoztam el, hogy belevágok a borsótermesztésbe, ráadásul abban az időszakban nagyobb mértékben támogatták, ami szintén segített meghozni azt a döntést.
Melyik borsófajtákkal van tapasztalata?
A kezdetekkor az Isterra portfóliójában még nem volt őszi borsó vetőmag, így a Dexter lett az első kiválasztott. Később, a Basilio-val kapcsolatos kedvező tapasztalatom miatt, már Escrime-et és Balltrapot is vetettünk. Összességében mindkettő elég jó termést hozott. A tavalyi borsónk pedig egyenesen szenzációs volt, olyan, amilyet talán még nem láttak az Alföldön.
Az Escrime borsó épp most került betakarításra és 4,9 t/ha termést adott. Ez az idei körülmények között kiváló termés. Volt a táblának több olyan része, ahol 6 t/ha feletti volt a termés.
Hogyan jellemezné ezeket a fajtákat?
Bár még nincs régre visszanyúló tapasztalatom velük, de úgy látom, hogy a középérésű Escrime őszi borsó kezdeti fejlődési habitusa meggyőző. A hüvelyei hosszúak, sok szem található benne. Mivel magas és betakarításkor sem veszít a magasságából, nagyon könnyen betakarítható. Megdőlésre nem hajlamos, stabil szárú fajta.
A Balltrapot inkább középkorainak mondanám, ennek is nagyon jó a szára. Magasságra kicsit alacsonyabb, de betakarításra még 20-25%-ot veszít is belőle. Úgy tudom, erős betegség tolerancia jellemzi.
Úgy tapasztaltam, hogy napraforgó után vetve még jobb termést adnak, mint kalászos után. Az idei szezonban beállítottunk egy Isterra-val egy kisebb fajtasort, amiben Uppercut és Jumper is van, kíváncsian várom az eredményeket.
Az elővetemény alkalmazásán túl hogyan próbálja még az aszály negatív hatásait tompítani?
A 2022-es aszály alkalmával alig takarítottunk be érdemi termést a földekről, annak ellenére, hogy megadtunk mindent a növényeknek, ami csak lehetséges volt. Még a búza és a napraforgó is bukás volt, a kukoricáról nem is beszélve. Akkor határoztam el, hogy többféle változtatásra van szükség, és nemcsak a vetésszerkezetben. Úgy gondoltam, hogy változatosabb vetésszerkezettel nagyobb esélyünk lesz a jobb eredményre, illetve akkor jutottam el a minimál-művelés és a direktvetés gondolatáig: „ha nem próbáljuk meg, sosem tudjuk meg beválna-e” alapon.
A Basilio-val 2023 őszén el is kezdtük a direktvetést, kukorica után, 25 cm-es sortávolsággal.
Bár pocokkár érte a táblákat, így is sikerült 7,5 tonnás eredményt realizálni, 26 hektár átlagában. Pocokkár nélkül – mérésem szerint - elértük volna a 9 tonnát.
Most borsóban is alkalmazom a direktvetést. Első ránézésre az eredmény vetekszik a hagyományos műveléssel, bár a kultúra később indult. A korai csapadékszegénység (áprilisban 5 mm, májusban 7 mm, május végén 18 mm) miatt azonban a szemek megérését nehéz biztosra venni.
(x)
